Az agilis szoftverfejlesztés több fejlesztési metódus összessége, nevét 2001-ben kapta, amikor az Agile Manifesto megszületett, ami a következő négy pontot tartalmazza:

Inkább egyének és interakció mint folyamatok és eszközök
Inkább működő szoftver mint minden részletre kiterjedő dokumentáció
Inkább együttműködés a megrendelővel mint tárgyalások vele
Inkább a változások követése mint a tervé.

Egyének interakciói folyamatokat és az azokat támogató eszközöket igényelnek, de nekünk az egyének és az interakcióik a fontosak, tehát ezeket kell elemezni, így születhetnek igények és igen, ezek egyébként folyamatok.
Nem lehet a dokumentációtól eltekinteni, de a felesleges dokumentációtól igen! A szoftverfejlesztéshez szükséges dolgokat dokumentáljuk.
A megrendelő nem hetente fél óránként talál ki valamit. Felmerül egy igény, megfogalmazódik, terveződik, tesztelődik és már bele is épült a termékbe. Ehhez szoros együttműködés kell (és a scrum megmondja, hogyha a megrendelő erre nem hajlandó, akkor ki legyen helyette.(Product Owner))
Nem kell tervezni? De igen, de a szükségesnél nem részletesebben, hogy fel tudjunk készülni a változ(tat)ásra.

Mik is ezek a módszerek, avagy mik vannak az agilis ernyő alatt?

Adaptive Software Development (ASD) (a Rapid Application Development–ből nőtte ki magát. A RAD aszondja, hogy inkább fejlesszünk mint tervezzünk, de ezt nyilván csak akkor tudjuk megtenni, ha olyan kicsi egységeket fejlesztünk amik nem igényelnek tervezést Prototype-okat viszont ki kell találnunk, ez lesz a hosszú tervezés helyett. Sokkal könnyebben reagál a változásra) Az ASD kiváltja a tervezést a becslő, együttműködő tanuló ciklus iterációival (iterative programming) Azért Adaptive mrt könnyen adaptálhatóak a változások. Minél könnyebben adaptálunk annál agilisebbek leszünk (kb);
Crystal (Crystal Clear ami előre meghatározott árú, kis megvalósítási team-ek projektfelépítési és végrehajtási módszere lehet);
Dynamic Systems Develop Method (DSDM) A RAD mintegy kiterjesztéseként inkább az olyan információs rendszerekre koncentrál ahol min az időzítés mind pedig a költségvetés szűk. A projektnek három fázisa van, pre-projekt, projekt-life-cycle, post-projekt. A projekt life-cycle a következő  5 (4 ha a tnulmányokat egynek vessszük) állomásból áll: megvalósíthatósági tanulmányok, üzleti tanulmányok, funkcionális modell iteráció, tervezés és felépítés iteráció és implementáció. És mindez itt részletesen elolvasható.
Lean Software Development Nem csinálunk olyat ami a projekthez  nem ad hozzá értéket. Későn döntünk hamar szállítunk. A késői döntés itt azt jelenti. hogy csak a megfelelő mennyiségű információ birtokában döntünk és agilisak lévén, az ügyfél is. Sőt agilisak lévén csak az ügyfél dönt.;
SCRUM a wiki oldalnál kevesebbet nem érdemes írni róla;
eXtreme Programming (XP) Ez is egy timeboxos technika a wikije részletes (én meg fáradok már, tessék olvasni)