Bár még a Windows Mobile 6.5-ös verziója is csak hetek múlva jelenik meg, máris itt vannak a hírek a következő, 7-es verzióról. Gyanítom azért, mert ez is 7-es és a Windows 7 is hetes, tehát lehet némi áthallás, marketing előnyt kovácsolni a dologból.

A Windows Mobile 7 úgy néz ki, hogy integrálva, alap funkcionalitásként tartalmazza majd a web2 (social networking) eszközöket. Az alábbi angol nyelvű cikkben találhatók bővebb információk (rengeteg további linkkel teletűzdelve):

http://www.cio.com/article/502469/Windows_Mobile_7_the_Social_Networking_Phone_OS_

Itt egy jó hír, azoknak a cégeknek, cégvezetőknek akik már rendelkeznek Széchenyi Kártyával. Jövőre is vállalja az állam, hogy fenntartja a kamattámogatást, ami ilyen nehéz időkben abszolút fontos.

Azt sem árt tudni, hogy eddig már 120.000 kártyát adtak át – hihetetlen magas ez a szám, főleg ha összehasonlítjuk más KKV-knek szóló hiteltermékekkel. Ugyanakkor a siker mellett természetesen vannak árnyoldalai is a dolognak, például nem minden banknál érhető el, így nem biztos, hogy a számlavezető bankunknál lesz ilyen. Vagy minden Széchenyi Kártyához kell az állami Garantiqua Hitelgarancia Zrt. kezessége. Igen ám, de fedezetlen hitel esetén a cég max. 25m Ft-ig vállal kezességet, ezért ha más ilyen hitelterméket is szeretnénk igénybe venni, akkor könnyen gondban lehetünk – főként, hogy mostanában nincs a piacon valóban fedezetlen hitel, mindenhez kérnek valamilyen fedezetet, még ha nem is ingatlant!

A hír itt olvasható:

http://www.magyarorszag.hu/hirkozpont/hirek/gazdasag/szechenyi20090922.html

Az alábbi cikk felsorolja és röviden bemutatja a legjobb okostelefonokat (smartphone), amiket az Egyesült Államokban 100 dollár alatt lehet megvásárolni.

A lista röviden:

1. Nokia E71x ($100 with a two-year AT&T contract)
2. iPhone 3G 8GB ($100 with a two-year AT&T contract)
3. BlackBerry Pearl 8120 ($80 with a two-year T-Mobile contract)
4. Samsung Omnia ($50 with a two-year Verizon contract)
5. Samsung Jack ($80 with two-year AT&T contract)
6. HTC Snap ($100 with a two-year Sprint contract)
7. BlackBerry Storm ($50 with a two-year Verizon contract)
8. Nokia Surge ($80 with a two-year AT&T contract)
9. T-Mobile Shadow ($100 with a two-year T-Mobile contract)
10. Palm Centro ($30 with a two-year Sprint contract)

Sajnos ezek a telefonok Magyarországon szinte kivétel nélkül a fenti árak többszöröséért érhetők el (ne tévesszen meg senkit, ha valami 20e Ft, de 24 hónapig a készülék árát is részletekben törleszti).

A cikk:

http://www.cio.com/article/502476/Best_Smartphones_for_Under_100

A Microsoft több nagyvállalattal (Yahoo, Facebook, Sun, RedHat, stb.) karöltve arra vállalkozik, hogy kis- és közepes vállalkozásokhoz vigye közelebb az informatikai tudást. És ez nem a TITAN program, amiről már sokszor sok helyen megemlékeztek. Ez most egy nemzetközi kezdeményezés.

Reméljük hamarosan a hazai kezdeményezésről is sikersztoriként számulhatunk be. Egyelőre ott tart, hogy másfél év után még mindig nem tudott elindulni – elsősorban a magyar kormány bénázása miatt.

A hazai programot a MEHIT alapítvány gondozza: www.mefit.hu az oldalukon található a TITAN programról is információ.

Az említett angol nyelvű cikk:

http://www.computerworld.com/s/article/9138433/Microsoft_other_top_vendors_help_bring_global_IT_skills_to_small_business_

Itt egy újabb érdekes hardver kezdeményezés. Két képernyővel szerelt tábla PC (tablet). A készülék két képernyője könyv-szerűen egymáshoz van rögzítve, összecsukva akár notebook-nak is nézhetnénk. Van benne WIFI, 3 megapixeles kamera.

A cikkben fotók, videó is található.

Microsoft Courier dual screen tablet concept revealed

http://blogs.computerworld.com/14791/microsoft_dual_screen_tablet_concept_unveilled_at_gizmodo_gallery

Sokan, köztük mi is, felfedeztük magunknak a Twittert, ezt a nagyon jó mikroblog oldalt / szolgáltatást. Ugyanakkor sokan, hozzánk hasonlóan különböző kiegészítőket kénytelenek igénybe venni ahhoz, hogy valóban kényelmesen használhassák az oldalt.

Nyilván egyetértünk abban, hogy nem lehet mindig mindent kézzel a weben keresztül felvinni. Ennek örömére gyorsan létrejöttek, ráépültek a külső szolgáltatások. A Twitter egyik nagyon nagy előnye, hogy korán elérhetővé tette a fejlesztő közösség számára a saját API-jukat, azaz Application Programming Interface-üket.

Ennek segítségével rengeteg külső fejlesztés, Twitterre épülő szolgáltatás alakult ki, mind-mind azért, hogy még kényelmesebbé tegye a csiripelők életét.

Az alábbi angol nyelvű cikkből további információkat lehet megtudni.

http://www.computerworld.com/s/article/9138078/Twit_nits_12_top_Twitter_annoyances 

(in English)

Az Egyesül Államokban létezik egy Payment Card Industry’s Data Security Standard (PCI DSS) nevű szabvány, aminek célja, hogy a tranzakciók biztonságosságát biztosítja. A tranzakció természetesen lehet online bankkártyás vagy hagyományos, üzletben történő kártyás fizetés.

Az alábbi cikkben említett kutatás szerint a kisebb boltok nem felelnek meg ennek a szabványnak, sőt sokan még anti-vírus programot sem használnak – így nem csoda, ha a vásárlók bizonytalanok időnként.

Fontos hangsúlyozni, hogy ez jelenleg csak az USA-beli üzletekre igaz, nálunk Magyarországon egyrészt nincs ilyen szabvány, másrészt az üzletek egész egyszerűen nem férnek hozzá a kártyaadatokhoz, nem tárolják, nem ismerik azokat. Így teljesen kizárt, hogy bárki visszaéljen az adatainkkal egy fizetés során.

Persze általános óvatosság mindig kell, pl. sose hagyjuk, hogy elvigyék a bankkártyánkat (sajnos sok étteremben vagy kávézóban megteszik). Az internetes fizetésnél figyeljük az oldalt, ahol megadjuk az adatainkat. A név, cím, stb. megadása a kereskedő oldalán történik, de a bankkártya adatainkat már csak (!) a bank fizetési oldalán adjuk meg! A kereskedők sosem kérik el a bankkártyánk számát, nekik nem az kell, hanem a pénzünk.

A cikk itt olvasható angol nyelven (in English):

http://www.computerworld.com/s/article/9138427/PCI_survey_finds_some_merchants_don_t_use_antivirus_software

Ez sokszor sokaknak fejtörést okoz. Számlázással foglalkozó kollégáknak kötelező olvasmány!

A nem a jogszabályoknak megfelelően kiállított számla utólagos korrekciójának bizonylataként az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 168.§-ának (2) bekezdése a számlával egy tekintet alá eső okiratot jelöli meg. 2008. óta gondot okoz szinte mindenkinek, hogyan kezelje ezt a bizonylatfajtát.

http://www.adoforum.hu/cikk/66986/szamlat-modositunk-javitunk

A fogyasztói szokások és tulajdonságok radikálisan átalakulhatnak a jövőben, ráadásul Magyarországon a fogyasztói magatartásra vonatkozó hagyományos nyugati modellek nem állják meg a helyüket – hangzott el a Reklámkonferencián.

http://www.napi.hu/default.asp?cCenter=article.asp&nID=421092

A munkáltató munkavállalók számára történő tájékoztatási, illetve különböző szervekhez történő bejelentési kötelezettségéről sokat olvashatunk. Kevesebb szó esik viszont a munkavállalók munkaadó felé történő ilyen jellegű kötelezettségéről, melyek egy részét az adó jogszabályokban más részét pedig a Munka Törvénykönyvében találhatjuk. Most ez utóbbiakkal foglalkozunk.

Vannak benne általános, mindenki számára ismert dolgok, de attól tartok még a cégünk kollégái között is vannak olyanok, akik nincsenek ezekkel tisztában. Hát itt van, tessék elolvasni:

http://www.ugyvezeto.hu/cikk/66970/a-munkavallalo-bejelentesi-kotelezettsege