Évi 200-250 millió euró kára származik az Európai Uniónak az adócsalásokból, ami duplája az unió éves költségvetésének. Ebből – az Europol tájékoztatása szerint – mintegy 100 milliárd euró az, ami az áfacsalások legbonyolultabb módszere, a körhintacsalások miatt vész el. Magyarország tekintetében éves szinten 5 milliárd euróra – 1500 milliárd forintra – tehető az áfacsalók által okozott kár mértéke.

Az adozona.hu cikke:

http://www.adozona.hu/aktualis/20091001_afacsalas.aspx

Persze továbbolvasva lesz igazán érdekes, érdemes cikket elolvasni a fenti linken. Az EU-ban működő vállalkozások 2%-a effektíve ÁFA csalással foglalkozik!! Vagyis eleve ezzel a céllal hozták létre, ami ha jól sejtem több százezer ilyen vállalkozást jelent.

Alapvetően két módszert alkalmaznak:

1. A bevételeiket nem könyvelik le, nem adnak számlát vagy ha adnak számlát, akkor azt nem szerepeltetik a bevallásukban.
2. Az oly sokszor emlegetett körhintacsalás. Ennek a lényege ismereteim szerint, hogy utaztatják a termékeket – bár sokszor csak papíron – több országon keresztül és valahogy minden határátlépéskor egyre olcsóbb lesz a termék, így kevesebb ÁFA teher keletkezik a legvégén annál a vállalkozásnál, aki értékesíti a terméket.

Na most ezek a módszerek, nem tagadhatjuk, az informatikai kereskedelemben is időről időre előkerülnek. Vannak olyan cégek, importőrök, akik meglepően olcsón árulják a termékeket a viszonteladóiknak, akár nekünk is. Persze a mi cégünk nem vásárol olyan helyről vagy olyan forrásból, aminél látszólag “kilóg a lóláb”. Tudjuk mely disztribútorok dolgoznak bizonyíthatóan legaláis forrásból, őket a gyártók is támogatják - ez nem titok.

Ha ennek ellenére egy ugyanolyan terméket kínál nekem valaki 10-20%-al az importőri ár alatt, akkor nyilván gyanús. Meggyőződésem, hogy NEM szabad ilyen helyről beszerezni az általunk forgalmazott termékeket, hiszen a végén hosszabb távra tekintve a vevő, a partnerünk is rosszul jár (pl. nem tudja érvényesíteni a gyári garanciát). Ez egy nagyon rövidtávú szemlélet lenne – vannak ilyen informatikai kiskereskedők is nyilván, neveket szándékosan nem írnék ide.

De mi van akkor, ha keres rajtunk egy ügyfél egy terméket, amit a gyártó (!) október közepén fog Magyarországra behozni és mégis van egy olyan cég, aki árulja már Budapesten? Itthon, legális csatornából nem juthatott hozzá, tehát…

Természetesen ez a fajta szemlélet is működik, hiszen mennek oda vevők, akár milliárdos éves forgalmat is le tudnak bonyolítani. Sőt, ha az adott termék jó, nincs garanciális probléma vele, akkor addig mindenki boldog is marad. Ugyanerről a cégről keringenek történetek az egyéni garanciális ügyintézésükkel kapcsolatban. Valaki vesz náluk egy digitális fényképezőgépet, aminek van magyarországi szervízhálózata, ahol azonban nem fogadják a készüléket!! Kénytelen az eladó céghez visszavinni a vevő a terméket és ott kivárni a nem túl gyors garanciális ügyintézést.

Mindenkinek azt tanácsolom, akár nálunk vásárol, akár máshol, ha tudja hogy egy gyártónak van hazai szervize, akkor mindenképpen kérjen a számla mellé jótállási jegyet is! A számlával csak azt tudja igazolni, hogy megvette az adott cégnél, a gyári szervíz nem fogja ezt elfogadni. Érdemes a vásárláskor vagy a vásárlás előtt rákérdezni a jótállás érvényesítési lehetőségeire. Ha pl. egy Sony termékre azt a választ kapjuk, hogy csak ott az eladónál lehet garanciát érvényesíteni, akkor nyugodtan kezdjünk el gyanakodni és akár ellenőrizzük le a gyártónál, a gyártó weboldalán a kereskedőt vagy a jótállási feltételeket.

Reméljük, hogy ilyen vásárlói hozzáállással akár az illegalitásban működő cégeket is ki lehet takarítani. Persze nehéz ez, hiszen ebben az esetben drágábban kellene megvennünk a terméket…