a közös tudás blogja – informatikáról, termékekről, szoftverfejlesztésről és cégvezetésről, céges ügyekről
19 Oct
Végkielégítés a munkaadó által kezdeményezett rendes felmondás (amikor például az alkalmazott nem teljesíti munkaköri kötelezettségeit vagy a betöltött pozíciót megszüntetik) vagy jogutód nélküli megszűnése esetén jár. Három év után egyhavi, öt év esetén kéthavi, tíz év munkaviszonyt követően háromhavi, tizenöt év elteltével, pedig négyhavi –ötévente egy hónap- átlagkeresetnek megfelelő összegű végkielégítés jár a munkavállalónak. Ha három évnél rövidebb időt töltött a cégnél, akkor elesik ettől a pénztől.
Akkor azonban, ha a munkavállaló rendes felmondással, vagy bármely fél rendkívüli felmondással távozik, illetve ha a felek közös megegyezéssel szüntetik meg a munkaviszonyt, nem számolhat vele a távozó alkalmazott.
Jogellenesen felmondás esetén már bonyolultabb a helyzet. Ha például a felmondást nem indokolták, nem foglalták azt írásba, vagy az indoklás nem világos akkor – egy eredményes munkaügyi pert követően – az egykori munkaadó köteles megtéríteni azokat a károkat, illetve munkabért, melyek az állás elvesztéséből adódnak. Ilyen lehet a társadalombiztosításból kimaradt hozzájárulás, munkakeresésre fordított pénz, vagy elmaradt munkabér.
Nem kell viszont megtéríteni azt a kárt, ami máshonnan megtérült. Ha tehát jogellenesen elbocsátanak bennünket mindenféle indoklás nélkül, igényt tarthatunk az ebből adódó kárunkra, amennyiben azonban időközben találunk más munkát, vagy munkanélküli segélyt kapunk, korábbi cégünk nem köteles fizetni nekünk.
Szóljon hozzá